2010. június 6., vasárnap

Késes krónika – a Spyderco

Régóta tervezünk egy késgyártó cégeket bemutató sorozatot. Rövid hezitálás után úgy döntöttünk, hogy közkedveltsége, általános elismertsége miatt a Spydercóval kezdjük. Biztosan lesznek, akik legyintenek rá, és azt mondják: minek, hiszen mindent tudunk a pókos késekről. Bízom benne, hogy mégsem haszontalan ez a vállalkozás, hiszen sokan vannak, akik még csak most ismerkednek a kések világával, másrész innen-onnan ugyan sok mindent össze lehet szedegetni a márkáról, de a magyar nyelvű olvasnivaló mennyisége igencsak szűkös ebben a témában.




A kezdetek

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a Spyderco fennállásának bő három évtizede alatt forradalmasította a késgyártást. Szigorú minőségi követelményei, nagyszámú és nagy hatású újításai, neves késművesekkel való együttműködései, egységes formavilággá összeálló, ugyanakkor nagyon különleges dizájnjai révén egyedülálló presztízsre tett szert a késgyártás világában. Hogyan is kezdődött ez a rendkívüli sikertörténet?

A késeket és késélező eszközöket gyártó Spyderco céget Louis (Sal) Glesser alapította 1976-ban az USA-ban, a coloradói Goldenben. Házas, felesége Gail, egy lánya (Christina), egy fia (Eric) és két unokája van. Egy kis házban él Coloradóban, a hegyek között, majdnem háromezer méter magasan. Glesser 1947-ben született Brooklynban. Főleg pszichológiát és filozófiát tanult, de különböző tervező, művészeti, design-, szociológiai és antropológiai kurzusokat is hallgatott. Dolgozott űrtechnológiában használatos nyomtatott áramköri lapok prototípusain, foglalkozott műbútorasztalossággal, méhészkedett, elmélyülten tanulmányozta a biológiát, egy időben kígyókat is tenyésztett. Rajong a jó autókért, motorokért, vitorlás hajókért, no meg a késekért, és mindig is érdekelték az ősi fegyverek és fejlesztésük.
A nagy fehér Spyderco-főnök: Sal Glesser

Egy interjúban Glesser azt mondta, hogy szerinte a kések iránti érdeklődés számos emberben bizonyos szinten eleve ott lakozik. Ezt sokan egészen fiatalon felismerik, mások csak később, de ez mindenképpen egy mély vonzalom. Belé tényleg ifjonti korában belebújt a bug: érdeklődése már öt éves kora körül éledezett, majd hét évesen, az édesapjától kapta az első bicskáját, ami a legkedvesebb tulajdontárgya lett. Ahogy nőtt, úgy erősödött a lelkesedése is: tanulmányozta a késeket, majd gyűjtésükbe kezdett, és időnkét kovácsolt is pengéket.

Glesser 1976-ban, a californiai Reddingben elindított egy projektet azzal a céllal, hogy kitanulja, hogyan kell felfuttatni egy terméket, kezdve az ötlettől, a szabadalmaztatáson át a marketingig. Ez a termék a Portable Hand (kb. hordozható kéz) volt. Számos lábból és csíptetőből állt, és hozzá lehetett erősíteni egy stabil felülethez, így alkalmas volt arra, hogy szilárdan tartson tárgyakat. Ezzel felszabadította a kezet, egyszerűbbé téve sok bonyolult munkafolyamatot. Az öt éven át gyártott Portable Hand elsődleges piacát a nyomtatott áramköri lapok ipara jelentette, de sokan vettek maguknak ilyet és sokféleképpen használták munkájukhoz vagy éppen otthon.

Érdemes néhány szót szólni arról, hogy honnét ered a cég neve, már csak azért is, mert sok mókás teória kering róla. Egy fórumozó például azt írta, hogy ő úgy gondolja, hogy talán azért választották ezt a nevet, mert egy másik neves késes cég logója a pillangó, és a pók megeszi a pillangót…

A névadás során a kiindulópont a spyder (pók) szó volt, ami utalás a Portable Hand formájára. Másrészt Glesser nagy rajongója a csúcskategóriás sportkocsiknak, és akkoriban több európai gyártónak (Ferrari, Porsche, Maserati, Fiat) volt Spyder néven futó típusa. Ilyen módon Glesser a névvel utalni akart arra a rendkívül magas minőségre is, amit ezek az autók képviseltek, amelyet ő is megcélzott, és amely a Spyderco filozófiájának sarokkövévé vált. A cég sokkal inkább barátságos, mint morcos üzenetet hordozó logója egy stilizált pók, amit viccesen lapostetűnek és kullancsnak is szoktak nevezni, a cégen belül pedig gyakran csak úgy emlegetik, hogy a bogár ("the bug").

    A névadó acélpók: Portable Hand


A Spyderco kezdetben más cégek késeit és élezőit árulta. Hagyományos boltjuk nem volt, ehelyett Glesser, a felesége és még három-négy alkalmazottjuk, akiket ők országúti harcosoknak neveztek, fel-alá utaztak, így folyt a biznisz. Első saját terméküket, a Tri-Angle Sharpmakert is utazva kezdték árulni, népszerűsíteni. Számtalan vásáron és kiállításon vettek részt szerte az USA-ban, és rengeteget beszélgettek a vásárlókkal, így módjuk volt megismerni, hogy mire is van szüksége a kések használóinak, rajongóinak. Ezek a találkozások nagymértékben inspirálták őket a további fejlsztésekben, a késgyártás elindításában.

Ezekben az időkben Glesserék lakása és a Spiderco-főhadiszállás egy kenyérszállító furgonból átalakított lakóautó, később egy kamion volt. 1978 novemberében aztán letelepedtek a coloradói Goldenben. Itt alakították ki a cég első telephelyét egy bevásárlóközpontban, majd az utca túloldalán szereztek még egy kis épületet, ami egykor postahivatal volt. Mindkét helyen működött egy kis gyártó- és egy csomagküldő részleg, az első termék, amit ilyen módon is értékesítettek, a Sharpmaker volt. Később, ahogy egyre sikeresebb lett a vállalat, többször átköltöztek, legutóbb 1998-ban, amikor Golden külső övezetében, egy nagy kétszintes épületben talált helyet a cég.


Postából kés-áruda

A Tri-Angle Sharpmaker

A Spyderco 1978-ban kezdte meg a Tri-Angle Sharpmaker nevű késélező készlet gyártását, ami hihetetlen népszerűségnek örvend a mai napig is. A Sharpmaker annak a Crock Sticks nevű élezőnek a továbbfejlesztett változata, amit Louis Graves talált fel a hetvenes évek elején. Graves használt először olyan kerámiát élezők készítéséhez, ami főleg aluminából (alumínium-oxid) állt. Graves Glesser barátja volt, és segített is neki a Sharpmaker elkészítésében. Glesserék évekig árulták a Crock Stickset, eközben látták, hogy az ötlet briliáns, viszont továbbfejleszthető: sokoldalúbbá és biztonságosabbá tehető. Ezért tértek át a háromszög keresztmetszetre, ami különösen a fogazott pengék élezésénél jelent előnyt.

Mielőtt megtervezte a Sharpmakert, Glesser – mivel nem talált erről pontos adatokat – elhatározta, hogy ő maga fogja tanulmányozni a különböző vágóélek hatékonyságát. Egyrészt arra jutott, hogy – a közhiedelemmel ellentétben – a borotvaéles egyenes él korántsem mindig ideális: erős kötélen vagy csúszós felületeken, mint amilyen a paradicsomé, a penge elcsúszhat, anélkül, hogy belehatolna. Másrészt bizonyos anyagokat a durva él csúszástól-nem csúszástól függetlenül is sokkal hatékonyabban vág.

Már ebben az időben is használtak fogazott pengéket, de a többségüket konyhakéseken. Glesser úgy gondolta, hogy egyéb késeknél azért nem próbálkoznak fogazott éllel a tervezők, mert a konyhai státusz miatt nem veszik komolyan az emberek, de főleg azért nem, mert nem lehet mivel élezni. És valóban nem létezett erre a célra igazán hatásos eszköz, leszámítva a Crock Stickset, ami azonban csak a nagy fogakhoz volt jó. Ezen a ponton kezdődött a Sharpmaker fejlesztése.

A Tri-Angle Sharpmaker készlet két pár magas alumínium-oxid tartalmú kerámia élezőt tartalmaz: egy pár közepesen durva szemcséjűt a nagyoló élezéshez, és egy pár finom szemcséjűt a sorjátlanításhoz. A szárazon használatos fenőkövek, amelyeket egy műanyagból készült alapba illeszthetünk bele, háromszög keresztmetszetűek: az egyenes élek a sima oldalukon, a fogazottak a sarkokon élezhetők. Mindegyik kövön egy vájat fut végig, ami lehetővé teszi csúcsos végű tárgyak, például horgok, darts nyilak és árak élezését.

A Sharpmaker elkészítése után Glesserék szentül meg voltak győződve, hogy most, hogy van mivel élezni a fogazott pengéket, az egész világ elkezd fogazott élű késeket gyártani, ami majd fellendíti az üzletüket, hiszen több élezőt el tudnak majd adni. 1978-ban kezdték árulni a Sharpmakert, de 1980-ig nem történt semmi. A világ továbbra sem volt hajlandó azt gondolni a fogazott élről, amit Glesser szerint kellett volna. Bár már 1979-ben elkezdett gyártót keresni  kés-terveihez, ez volt az a pont, amikor Glesser elhatározta, hogy nagyobb figyelmet szentel a késeknek. A Spyderco tehát elkezdett késeket gyártani, de erről majd legközelebb.

Pisze Matyi

Források
Elsősorban Kenneth T. Delavigne: Spyderco Story: The New Shape of Sharp c. könyvéből dolgoztam. Felhasználtam emellett különböző internetes forrásokat (Wikipedia, Spydiewiki, Spyderco-hivatalos honlap és rajongói oldal, fórum-hozzászólások, Sal Glesser-interjú), amelyeket - tekintettel arra, hogy munkám csak egy mezei blogbejegyzés - nem tartok fontosnak tételesen közölni. Amennyiben érdekel valakit valamelyik info származási helye, kommentben kérdezzen.

ui: ebben a hónapban aki Spyderco terméket vásárol és a megjegyzés rovatba beírja, hogy "Spyder" 5% engedményt a kap a termék árából

syaky

11 megjegyzés:

  1. Ez nagyon klassz lett, várom a folytatást!

    VálaszTörlés
  2. Örülök, hogy tetszett, már készül a második rész.

    VálaszTörlés
  3. incredible hulk2010. június 8. 15:28

    A folderek közül a Spy-ok a kedvenceim. Elég jól képben vagyok a felhozatalról, viszont magáról a cégről szinte semmi infóm nem volt, csak az, hogy hol műxik, meg ki a góré. Jó volt olvasni róla, mert már látom, honnét indult ez az egész. Még jobban becsülöm ezentúl a Spydercot, mert nagyon tiszteletre méltó, hogy a nulláról indulva ide jutottak.

    VálaszTörlés
  4. big kahuna burger2010. június 9. 11:29

    Glesser zseniális, a konkurencia (élén a Benchmade-del) erőlködése pedig megmosolyogtató.

    VálaszTörlés
  5. Köszönöm Glesser bácsinak,hogy megalkották nekem a Military Titaniumot!

    VálaszTörlés
  6. Tisztelt Somi !

    Ha csak ebben a hangnemben tudsz hozzászólásokat alkotni akkor légyszíves ott rontsd a levegőt ahol már elrontottad.
    Ne vedd a fáradságot a hozzászólás megírásához mert ilyen formában moderálni fogom. Itt még jó a morál, nem engedem hogy elrontsd.
    Egy szóval sem írtam, hogy a spyder szó jelent valamit is. Rengetegen írják a Spyderco márkájú késükre csak röviden, hogy spy - az meg kémet jelent és akkor mivan?!

    Nem biztos, hogy az a hozzáállás megfelelő amit te képviselsz. Itt tutti nem.
    Szépen megkérlek, nélkülőzz. Miattad jöttem el onnan ahonnan eljöttem, légyszíves ne kövess. Itt én vagyok a moderátor és az a stílus amit te képviselsz itt nem nyerő.

    syaky

    VálaszTörlés
  7. Akinek szól az tud róla.
    De az istenért sem akarja felfogni, hogy nem akarok vele kommunikálni semmilyen formában.

    syaky

    VálaszTörlés
  8. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  9. Somi

    Nem otthon vagy.
    Itt ne parancsolgass.
    Itt én vagyok a moderátor, menj oda ahol eltűrik a hangnemedet. Ez nem az a hely!

    A fogalmazásod kicsit furcsállom. Te jöttél utánam zaklatni engem, nem fordítva. Én már nagyon rég elfelejtenélek téged ha nem zavarnád itt folyamatosan a vizet.
    Fogadd meg a saját tanácsodat és felejts el.

    syaky

    VálaszTörlés

Köszönöm a véleményed.
Kérlek írd meg itt a megjegyzésben, ha valamilyen késes téma kifejezetten érdekel.