Késacélpengék összetevői

(A cikk végén letölthető ingyenes tanulmány vár rád!)

Széles körben ismert, hogy a késacél (de egyébként maga az acél is) több összetevőből áll. E cikkünk két részből áll. Az első részben a késacélhoz használt gyakoribb elemeket mutatjuk be, leírjuk az összetevők tulajdonságait, és előnyeit. A cikk második felében a leggyakoribb késacélpengéket táblázatban mutatjuk be, feltüntetve az összetevők százalékos arányait is. Fontos itt megjegyezni, hogy ahány ház, annyi szokás alapon különböző gyártóknál rengeteg féle késacélpengét készítenek, többek között olyat is, melynek “receptje” hétpecsétes titok. Ezért a cikk második részében a táblázatban felsorolt leggyakoribb késacélpengék inkább példaként szolgálnak, a teljesség igénye nélkül.

Az összetevők

Szén (Carbon, C)

Periódusus rendszer IV. főcsoportjába tartozik a nemfémek közé. Minden vas alapvető eleme. Több allotróp módulata is létezik, legjelentősebb a grafit és a gyémánt. Igen figyelemreméltó anyag mert az egyik legpuhább (grafit), és a legkeményebb (gyémánt) anyag is szén. Több ismert vegyülete van mint az összes többi elemnek együttvéve. Ötvözőanyagként növeli az acél ellenállóképességét. Magas széntartalmú acélról 0,5% feletti értéknél beszélhetünk.

Króm (Chromium, Cr)

Ezüstfehér, jól fényezhető, magas olvadáspontú kemény fém. Mivel magas az olvadáspontja és igen kemény, ezért nehezen megmunkálható. Kémiai hatásokkal szemben rendkivül ellenálló, mert felületén vékony, igen ellenálló oxidréteg keletkezik. Tiszta fém, rideg és törékeny, de mint ötvözőanyag növeli az acél savállóságát, keménységét, valamint növeli az anyag rozsda-állóságát is. 13% feletti értéknél beszélhetünk “rozsdamentes” acélról.

Kobalt (Cobalt, Co)

Átmenetifémek közé soroljuk. Kemény, csillogó, és ezüstszürke. Nagy ellenállóképessű, mágneses ötvözetek fontos alkotóeleme. Felhasználása rozsdásodásálló ötvözöanyagként igen jelentős.

Réz (Copper, Cu)

Vörös színű fém, melyet nedves levegőn zöld színű patina von be. Puha, jó áram és hővezető, jól nyújható anyag. Mivel a réz standardpotenciálja a hidrogénnél pozitívabb, ezért nem oldódik oxidáló savakban (sósavban) és lúgokban sem. Tömény oxidáló savakban oldódik (kénsav, salétromsav). Övözőanyagként növeli az acél kopásállóságát és rozsdaállóságát.

Mangán (Manganese, Mn)

Átmeneti fémek közé soroljuk. Ezüsszürke rideg kemény fém. Ötvözőanyagként növeli a szilárdságot de túlzott mennyiségben rideggé teszi az anyagot.

Molibdén (Molybdenium, Mo)

Ezüstfehér, nagy keménységű, magas az olvadás- és forráspontja. Forró tömény kénsavban lassan oldódik, magas hőmérsékleten kovácsolható. Lúgok és a híg savak alig támadják meg, a tömény sósav sem hat rá. A halogének és a nehézfémek sóoldatai megtámadják, sok fémmel könnyen ötvözhető. Már egész kevés molibdén is (akár 1%) igen előnyösen megváltoztatja az acél tulajdonságát. A molibdén tartalmú acélok nagy szilárdságúak, szívósak, savállóak és fényezhetők. Nagyon sok acélban megtalálható igen pozitív tulajdonságai miatt.

Nikkel (Nickel, Ni)

Fémes színű, szobahőmérsékleten szilárd fém. Közepes keménységű, közepes olvadáspontú, jól alakítható fém. Megfelelő arányban növeli az acél keménységét és korrozióállóságát.

Foszfor (Phosphorus, P)

Nem fémes, szilárd kémiai elem. Magas koncentrációban törékennyé teszi a fémet de megfelelő arányban növeli a keménységet.

Szilicium (Silicon, Si)

Szürke színű fémesen csillogó, nagyon kemény anyag. Félfémek közé tartozik és az oxigén után a földkéreg második leggyakoribb eleme. Korrozióálló acélok előállitásában igen fontos ötvözőelem. Az elemi sziciliumot a fémkohászatban különböző tisztasági fokozatokban használják, szilárdabbá teszi az acélt.

Kén (Sulfur, S)

Nemfémes, íztelen, szagtalan, természetes formájában sárga kristályos szilárd anyag. Ötvözőanyagként növeli az acél szakítószilárdságát.

Wolfram (Tungsteen, W)

Átmenetifém. Kissé szürkés, erősen fémfényű kemény fém. Legmagasabb olvadáspontú fém (3380 Celsius fölött) és a sűrűsége is igen nagy. Halogének megtámadják. Közönséges hőmérsékleten jól ellenáll a savakkal szemben, azonban 110 Celsius felett a kénsav és foszforsav megtámadja. Salétromsav és hidrogén-flourid elegyében oldódik. Alkálilugok nem hatnak rá, de olvadékuk oxidáló anyag jelenlétében feloldja. Legnagyobb mennyiségben nemesacél ötvözetek és volfrám-karbid (vidia) gyártására használják. Előszeretettel használják harckocsikban páncéllemez és páncéltörő lőszerben. M-2 gyorsacélt króm, molibdén és wolfram ötvözetéből készíthetünk.

Vanádium (Vanadium, V)

Átmenetifémek közé tartozik. Ezüstfehér színű, igen kemény fém. Olvadáspontja magas (1910 Celsius). Híg savakban alacsonyabb hőmérsékleten nem oldódik, de tömény oxidáló savakban magas hőmérsékleten igen. Feloldja a királyvíz is. Főként acélötvözetek készítésére használják. Nagyon kis mennyiségben az acélhoz ötvözve jelentősen növeli annak szilárdságát, szívósságát és ütésekkel szembeni állóképességét.

Nem elem, de fontos:
Rockwell keménység (HRC)

Olyan tulajdonság amely azt fejezi ki, hogy egy anyag mennyire szilárd, milyen mértékben ellenálló a külső mechanikai behatásokkal szemben. A mérési módszer a következő: apró gúlát sajtolnak meghatározott erővel a mintaanyag felületébe és a behorpadás átmérőjét mérik.

Késacélpengék és ötvöző anyagaik

A táblázatot annak terjedelmi okai miatt itt nem tesszük közzé, de az alábbi két hivatkozáson letölthető a teljes anyag (5 oldal) mind .pdf, mind .zip állományban:

Késacélpengék összetevői .pdf formátumban

Késacélpengék összetevői .zip formátumban